A poszt-szovjet térség „” független állam „” a balti államok „- studopediya

Poszt-szovjet államok általában osztva a következő öt csoportba. Az elv, hogy az állam tartozik egy csoport vagy egy másik alapján a földrajzi és kulturális tényezők, valamint a történelem kapcsolatait Magyarországgal.

- Balti államok. Lettország, Litvánia és Észtország.

- Kelet-Európában. Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova.

- Transzkaukáziába. Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán.

- Közép-Ázsiában. Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán.

Összeomlása után a Szovjetunió a régióban, volt több nemzetközi szervezet és a közösség.

A három balti állam nem csatlakozott ilyen poszt-szovjet szervezetek, azok természetesen eredetileg és egyedülállóan integrációját célzó a Nyugat csak a világon (beleértve a belépését az EU és a NATO).

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO) - Magyarország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország. A feladat a CSTO - koordináció és közös erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem és a szélsőségek, a tiltott kábítószerek és pszichotróp anyagok. Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán kivonult a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.

Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért (GUAM) - Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova. Guam sokak szerint létrehozott szervezetnek, hogy ellensúlyozzák a dominanciája Magyarország a régióban. Guam tagállamok nem tartoznak más létre a területén az egykori Szovjetunió, a szervezet, kivéve a FÁK

Az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EurAsEC) -Magyarország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán alapján a FÁK vámunió. Örményország, Moldova és Ukrajna megfigyelői státuszt a közösségben.

Ennek során államiság amplifikáltuk és a különbségeket a stratégiai iránymutatásokat. Erősítése divergencia országokban is köszönhető, hogy a kamat a harmadik országok, amelyek célja, hogy bővítse a piacon a termékek, alternatív energia, erősíti a geopolitikai helyzet az egykori Szovjetunió, stb

Az elmúlt évtizedben a növekedés vezetők a volt Szovjetunió lett az ország gazdag energiaforrások. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán tudták jelentősen növelni export potenciál, elsősorban a szénhidrogének. Ez ezekben az országokban, és megállapította, hogy a legnagyobb növekedést a befektetett eszközök. Magyarországon, Ukrajna és Üzbegisztán gazdaság növekedése majdnem egyenlő a belföldi kereslet, a beruházások és a megnövekedett export kellékek.

Integrációs tendenciák a posztszovjet térben generálja a következő tényezők:

- munkamegosztás, ami lehetetlen volt megfordítani egy rövid ideig. Sok esetben nem volt tanácsos, mert a jelenlegi munkamegosztás nagymértékben összhangban éghajlati viszonyok és a történelmi fejlődés;

- hosszú távú együttélés belül állapotban sok nemzet. Ez létrehoz egy sűrű „szövetet kapcsolatok” a különböző területeken és formák. Ezért a vágy, a széles néptömegek országokban - a tagok CIS fenntartása kellően erős kölcsönös kapcsolat;

- technológiai egymásrautaltság, a közös műszaki előírásoknak.

A komplexitás az integrációs folyamatok a poszt-szovjet térség alapját is. Az egyik legfontosabb akadályok integrációs tendenciák a következők:

- Kiegyensúlyozatlan gazdasági fejlődés közötti poszt-szovjet államok

- A növekedés a kulturális és vallási különbségek

- Policy bizonyos államfők, ellentétes lenne az integrációs folyamatok

- Számos külső tényező (külső hatás játékos).

A fő fenyegetést a globális rend, származó egykori Szovjetunió, csökkennek ugyanaz, mint az ellenőrizetlen szivárgás anyagok és technológiák, amelyek alkalmasak a termelés nukleáris és vegyi fegyverek-on; területi igények, tele fajulhassanak konfliktusok és háborúk; nacionalizmus és a vallási fundamentalista képes elősegítik az intolerancia és az etnikai tisztogatás; technológiai és környezeti veszélyeket; ellenőrizetlen migráció; kábítószer-kereskedelem; erősítése a nemzetközi terrorizmus, stb

A posztszovjet országok még mindig messze elmaradnak a fejlett világban. A legsikeresebb közülük csak a világ átlagos fejlettségi szintjét. Ez az eredmény egy soha nem látott de-iparosítás, ami történt eredményeként a piaci átalakulás és összeomlott a Szovjetunió. Ez az arány a de-iparosítás végére húsz évben lelassult, de eddig nincs oka azt állítani, hogy teljesen leállt.

Minden posztszovjet országok, függetlenül attól, hogy a fejlesztési modell, a kis méret a hazai piacon (kivéve Magyarország), és a perifériás és félperiferikus része a világgazdaság. Az összes országban a problémák a növekedés, közvetlenül vagy közvetve függ a helyzet a világ olaj piacán. Ezek közül csak a szénhidrogén exportőrök folytathat egy viszonylag független gazdaságpolitika. De annak végrehajtását akadályozza a személyzet hiánya, a gyenge az innovációs szféra, a meglévő közigazgatási rendszer.